Bő két hónapja vagyunk teljes létszámmal itthon. Teljes étvággyal, három iskolás gyermek teljes tananyagával. Teljes ellátás. Full service – ahogy mondaná az angol. Két teljes gőzzel dolgozó felnőtt, vagyis –hááátööö, nagyon igyekszünk. Minden gyerek mutatja az igények teljes palettáját: tanulásban segítés, napi sok kisebb nagyobb étkeztetés, szórakozás/szórakoztatás, „Anyaaaaa!, nem megy a net! Most kell beküldenem!”, nagy ölelések, csikizés, kergetőzés, levegő, szabadban levés, mozogni is kéne…
Ebben az itthon töltött két hónapban sokszor felötlött bennem a gondolat, hogy érdemes lenne ránézni, mi mindent hozott nekünk, családilag ez az időszak. A rágondolást tett követte. Ekkor rajzoltam fel saját családi SWOT-unkat.
A SWOT elemzés az üzleti élet egyik jól bevált elemzési módszere, mely iránytűként szolgálhat a cégvezetésben. Bármely tervezéshez elengedhetetlen lépés, felmérjük a helyzetet, a lehetőségeinket és azt, hogy hova akarunk eljutni.
A Swot analízis a következő kérdésekre adott válaszokkal rajzol egy képet a helyzetről. Egészen pontosan egy táblázatot.
Milyen lehetőségekkel nézel szembe? (Opportunities, Lehetőségek)
Olyan külső tényezők, erőforrások, melyek bevonásával, használatával közelebb jutunk a célunkhoz, jobban tudunk teljesíteni.
Milyen potenciális veszélyek leselkednek rád? (Threats, Veszélyek)
Hol és milyen akadályok, veszélyek jellemzik a helyzetet? A veszélyek olyan külső tényezők, melyek negatívan befolyásolják a teljesítményt, akadályoznak.
Mi az, amiben jó vagy? (Strength, Erősségek)
Az erősségek pozitív tulajdonságok, belső jellemzők, melyek előre visznek, használhatók a cél felé vezető úton
Mi az, amiben gyengén teljesítesz? (Weaknesses, Gyengeségek)
A gyengeségek olyan belső tulajdonságok, melyek hátráltatnak a jó működésben: Azt is mondhatnánk, ezek a fejlesztendő területeink.
Az utolsó kettő teljesen rajtunk múlik, tehát tudunk változtatni rajta; ezeket belső tényezőknek nevezzük. Az első kettő külső tényező elemeit viszont érdemes egyesével megvizsgálni, hogy tudunk-e hatással lenni rá. Azokat, amikre nem tudunk hatással lenni, legjobb elfogadnunk, mint adottságot.
A táblázat elkészíthető egyénre, kisebb vagy nagyobb csoportra, a szervezet egészére, vagy akár nemzetgazdasági, vagy világgazdasági szinten is.
Az én táblázatom egy saját nézőpont, saját családra vetítve. Már önmagában is érdekes és érdemes volt végig gondolni az egyes kategóriákat. Ami azonban azonnal bevonzott, mint egy gondolati, szellemi játék, az az volt, hogy szuper, ez most megvan. És aztán? Ez az időszak elmúlik, kinyílnak az ajtók, a lehetőségek, megint „mindent szabad”. Viszont mégis tudnám ezt okosan használni. Megnéztem hát, mi az, ami eddig nem volt, most van, és nagyon szívesen megőrizném a család keretrendszeren belül.
Mi az, amiben mi öten együtt jók vagyunk, mi az, amit még erősíthetünk? Milyen külső elemeket tudunk azonosítani, és így a sodródás helyett tudatosan számolni vele, vagy akár magunk mellé állítani?
Személyes nagy elhatározásom, hogy a gyerekek házimunkába való bevonását, mint rendszeres szokást megtartjuk. Nemcsak azért, hogy kvázi rend legyen, hanem azért is, mert akkor saját tapasztalatot nyer mindenki arról, hogy a takarítás, mosás, mosogatás mennyi energia, mennyi erőfeszítés; hogy tudom slendriánul vagy igényesen megcsinálni, egyáltalán mi a különbség. Megszerezhetik a gyerekek a munka tiszteletét.
A gyermekeim önállóságát is szeretném átmenteni a további időkre, mert nagyon élvezem, hogy ügyesen kigondolják, és sütnek egy sütit a nulláról; vagy éppen elkészítenek egy komplett ppt-t az északi sarkról.
Magamra nézve pedig az idő kezelése az, amit van, hogy sikerül jól csinálnom. Na, az! Azt a napi egy óra mozgást (torna, séta, bicikli) is feltett szándékom megőrizni. Hogy mindig elgyen ennyi, és igenis legyen ez fontos. Ne sorodják el a kell-ek, a dokumentáció-határidő-rémes munka, a nem-olyan-fontos vasalás vagy a lustaság.
Hát Neked, kedves Anyatársam? Mi az az erősséged, amit megszereztél és meg is tartanál?